Gazdasági érvek a munkaszüneti nap mellett

Évek óta visszatérő vita tárgya, hogy szükséges-e bővíteni Magyarországon a hivatalos munkaszüneti napok számát. Különösen december 24. – szenteste napja – kapcsán merül fel újra és újra a kérdés, hiszen a magyar családok döntő többsége ezen a napon már az ünnepekre készülődik, sok munkahelyen eleve rövidített munkarendet alkalmaznak.

Több ünnepnap = erősebb gazdaság

A legtöbb kutatás szerint egy plusz munkaszüneti nap rövid távon valóban csökkentheti a GDP-t, de ez a csökkenés legfeljebb az adott nap értékének körülbelül 20 százalékára tehető. Magyarország esetében ez nagyjából 40 milliárd forintos tételt jelentene, ami fejenként körülbelül négyezer forintos kiesést mutatna. Csakhogy ez az összeg önmagában nem tekinthető jelentősnek egy több tízezer milliárdos nemzetgazdaság esetében, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy sok ágazatban a termelés ünnepnapokon is folytatódik. Az energiaszektor, a közművelődés, az egészségügyi és közlekedési szolgáltatások nem állnak le, a kiesés így jóval kisebb a papíron számított értéknél.

Ha ez nem volna elég: európai összevetésben Magyarország ma kifejezetten kevés hivatalos ünnepnappal rendelkezik. Jelenleg 11 munkaszüneti napunk van, miközben az Európai Unió átlaga 12. A környező országok közül Ausztria 13, Horvátország 14, Románia és Szlovákia 15, Bulgária pedig 18 napot ad állampolgárainak. Sőt, Liechtensteinben idén 21 hivatalos ünnepnap van, mégsem mondható, hogy az ország gazdasága emiatt gyengébben teljesítene. Az adatok azt bizonyítják: nincs egyértelmű összefüggés a munkaszüneti napok száma és az ország gazdasági eredményei között.

A december 24-i munkavégzés amúgy is formális

Aki dolgozik december 24-én, jól tudja, hogy számos munkahelyen rövidített munkaidő van, az irodákban, hivatalokban és vállalatoknál gyakori, hogy a nap nagy része már az ünnepre készüléssel telik. Talán nem árulunk el nagy titkot: az ilyenkor elvégzett munka hatékonysága is alacsonyabb, miközben a közlekedés, a bevásárlás és a családi programok szervezése plusz terhet ró a dolgozókra. Ha ezt a napot hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítanánk, a munka világában aligha okozna komolyabb fennakadást, viszont kiszámíthatóbbá és emberközpontúbbá tenné a karácsonyt.

Pihenés és termelékenység: hosszú távú előnyök